https://www.youtube.com/watch?v=t6cZZgwFBX4
Ezt indítsd el mielőtt olvasnál..!
Remeg a szám, a kezemről már ne is beszéljünk. Nem értem a testem nyelvét, a jelzéseket. Mint egy megzavarodott számítógép.. A befutó adatok kuszák a feldolgozás pedig nem is müködik, csak átáramlanak az információk rajta..
A központban van igazán nagy gáz, minden egyes dobbanásával közelebb kerül a végéhez. Mikor már tudod, hogy elüt a busz, és nem tehetsz semmit, mert már leléptél az útra és csak szemed sarkából vizslatod a közeledő járművet..
Már tudod, hogy fájni fog, szinte fel is készültél esetleges törésekre, zúzodásokra, talán még a halálra is..?!
Nem tudod mi lesz veled.. A mentőben kötsz e ki vagy egyből zsákba tesznek..?!
Mikor már tudod, hogy megmaradsz kicsit megkönnyebbülsz..
De mikor a doktor beszél neked a rehabilitációs lehetőségekről, az esélyekről, a korház által biztosított kezelésekről..
Rájössz.. Jobb lett volna meghalni, mint ülvejárónak lenni egy ilyen földön ahol tudod mindenki szánalommal pillant majd rád..
Nem azt nézik, hogy ember vagy.. Hanem egy nyomorék, egy szerencsétlen aki segítségre szorul.. El se hinnék, hogy egyszer erős és kitartó sportoló voltál, vagy sikeres diák egy kemény gimiben..
Már csak egy nyomorék vagy a világ szemében, és rozsdás szög az egészségesek cipőjében.