Nem kezdem el visszamenőleg leírni, mi is történt velem...... Túl sok lenne, és a memóriám mostanában cserbenhagy...
Tanulni kezdtem újra,.. :) Élvezem, de azért még nem megy minden simán.
Van egy dolog ami kitölti szinte minden napom egy negyedét, bár szerintem még így is keveset írtam. Pontosabban: minden gondolatomban ott van, mindenben megtalálom a hasonlóságot... Aminek örülök: a Párommal olyan dolgokról is tudunk beszélgetni, olyan dolgokkal is tudunk együtt foglalkozni, ami még nem aktuális... nem is mostanában lesz aktuális, mégis mind a ketten szívvel-lélekkel ott vagyunk ezekben a dolgokban.
Lassan letelik az idő, várok, minden reggel és este 10 perc, nem sok idő, de majd most toldjuk meg újabb pár perccel, ami kimondottan nekem macerás... :/ De nem panaszkodásképp írom, mert tudni akarom hányadán is állok magammal. Csak még nem tudom, hogy hogyan fogadom majd az eredményt... Nem mondom, hogy félek, mert nem lenne igaz.
Meglátjuk. :)
