Így este felé már kicsit fáradt vagyok, meg olyan elvont állapotban is vagyok.. Fura gondolatok fordulnak meg bennem. Egészen meglepőek..
Történetek születnek és halnak meg egy pillanatban.. Leírnám, de minek?! Úgy sincs aki elolvasná, én pedig míg élek emlékszem rájuk..
Nem tudom, hogy miért de ez a mai este különös hangulatban telt el. Beszélgettem Mosómedvémmel, tanulgattam, nézelődtem. Igazából semmi fura vagy szokatlan nem történt, mégis más volt ez az este.
Beszéltünk, hidegen, tárgyszerűen. Mégis mikor elmondta, hogy nem kell Szekszárdra jönniük hatalmas megkönnyebbülést éreztem.
Felszabadult bennem pár napi feszültség.
Így már nem kell jóképet vágnom dolgokhoz, elég ha egyszerűen nézek és gondolok amit akarok. Mert nem kell azon aggódnom, hogy a szemeimen át egy világ tárul elé.
