A hónap utolsó napja.. Holnap már augusztus lesz. Szalad az idő és mi észre sem vesszük, s megint elment egy év.
Várjuk a csodát, a sült galambot.. Miközben nem vesszük észre az élet apró csodáit. Lottó nyereményre fáj a fogunk, huzogatják egyesek a félkarut, mások a pókerben látják a fényesebb jövőt.
Én nem vágyom semmi egyébre, csak, hogy a mindennapokhoz legyen elég erőm, kitartásom. Legyen elég türelmem azokhoz, akiket szeretek. Ne őket bántsam az engem ért sérelmek miatt!
A legnagyobb csodák olykor a legkisebbek.
Egészen az Igazgyöngytől,
a két gyermekét egyedül nevelő anyán át,
a testvéreit gondozó,ápoló tinédzserig..
Ezek hétköznapi dolgok, szinte szokványosak. Ám annak aki ebben él, nem könnyű. Mégis helytáll!
S Mi várunk még valamilyen Csodára?
