Vasárnap mentünk debrecenbe.
Egyszercsak szól nekem apa: Ha összetörik a kocsit te leszel a hibás. Kérdezem én: miért?Vagy most mi van?
Erre megfordulok és látom, hogy egy fehér kisbusz nagyon ránk húzódott. Szinte félméter volt csak a két kocsi között kb 120km/h sebességnél. Aztán intettem a sofőrnek, hogy távolodjon szépen lassan, mert veszélyes dolgot művel. Erre fülig érő mosollyal tovább
közeledik.
Aztán úgye elkezdődött az egyik kocsiból integetés a másikba. Mosolyok, integetések miegymás.Látom, hogy nagyon integet a sofőr nekem, ránézek, hogy: Mi van?
Erre int, hogy nézzek az anyósülés felé. Látom h a csávó kezében fényképezőgép van. Gyorsan lebuktam, nehogy használható kép készüljön.
Majd előzésbe kezdtek,de csak mellénk jöttek és intett az "anyósülésen ülő utas" hogy telefonszám, vagy valami ehez hasonló.. Aztán mosolyogva intettem, hogy: Nem-nem!!De nem azért mert hogy én
kapcsolatban vagyok. hanem hogy vajon az Édesapám mit szólna hozzá, hogy elméletileg foglalt vagyok és mégis kiadom a számom.
Erre anyu megszólal, hogy:ki ne add a számod. Mondom én: nem fogom! Erre apu: Miért ne adná ki? Írd ki nekik. Épp nálam volt az anatómia füzetem mert úgye tanultam mint egy jó diáklány. Nagy számokat firkantottam az egyik oldalra. majd kitettem a hátsó ajtó ablakába mikor visszaelőztük őket.
Látom írja a sofőr, írja az utas. Aztán nem sokkal később hívott, de nem hallottam belőle semmi sem.
Majd eltelt kb félóra és felhívott újra.
Beszélgettünk és elkérte az msn-címem, amit nem akartam elküldeni, de mikor egész nap nem jelentkeztem nála sms-t írt meg fel is hívott, végül megadtam.
És most ott tartunk., hogy 15.-én talizunk
