Tegnap este viszonylag időben sikerült elaludnom, de a rémálmok nem hagytak nyugodni.. Reggel 05:34-kor már kukorékoltam.
Bbbbrrrrr!!! Mondhatom nagyon örültem.. :/
Ráadásul olyan érdekesen aludtam, ahogy eddig talán még sosem.. Mintha meg lett volna szabva hogy az ágy mely részén aludhatok, annyira össze voltam gabalyodva saját magammal.. Aztán visszamásztam az ágy közepére és pihentettem a szemeimet, de persze ezt se sokáig tehettem, mert már rezgett is a telóm...
Sms... ÁÁÁÁÁÁááááá!!!!!!!!!!!
Nem szeretek várakozni, és nem szeretek senkit se megváratni. (...) Wass Albert írja valahol, hogy bármit ellophatsz, azt vissza lehet adni, de ha valaki idejét lopod el, azt nem lehet jóvátenni. (Müller Péter)
A dolgok, az emberek saját, misztikus idejükben érkeznek hozzád, s nem várakozásaid szerint. Éppen akkor, amikor a lelked készen áll befogadásukra. (Gail Goldwin)
Ha kis dolgokban nem vagyunk türelmesek, akkor a nagy álmainkat hiúsítjuk meg. (Konfuciusz)