Szombat reggel felkeltem kissé nyúzottan ébredtem, mivel előző este kicsit kiruccantunk a Pityúékkal.. Igaz hamar megdöglött a hangulat. Én hamar haza jöttem, Jani és Niki kissé összekaptak. Pityú meg szenvedett velünk..
Ébredés után mindössze tizenöt perc alatt lezuhanyoztam, hajat mostam, majd megjött Mosómedve. Gépelgettünk, beszélgettünk, ment a tévé ezért persze kicsit belassult a dolog.
Na mindegy... :) Azért lassacskán,de haladtunk szerencsére nem volt olyan vészesen sok. Aztán rápillantva az órára, rájöttünk, hogy lassan mennünk kéne. Összekaptam a cuccaimat, bedobtuk a kocsiba aztán már indultunk is.
A kútig csak az anyós ülésről csodálhattam a napfényben úszó utcákat. Végre kisütött a nap, már testem-lelkem szomjazta a napsütést, azt a kis üvegházhatásos meleget az autóban utazás közben. Gyors tankolás a kúton, majd helycserés támadás… : ) És már mentünk is Somogy megye felé. Élveztem a vezetést, igaz nem tudtam teljesen ellazulni.
Kissé feszengtem, de Mosómedvém igyekezett megnyugtatni.
Meglepődtem, hogy mennyivel másabb egy magabiztos, ám halk szavú ember mellett vezetni, aki lehet ugyan úgy fél, mintha egy kezdő vezetné a kocsiját..
Mégsem hirtelen, pánikba esve kiált rám… Hanem halkan, időben szól mire figyeljek és azt ne csináljam/kerüljem ki stb. Nem akkor szól amikor öt centi van köztem és a padka közt, hanem mikor még fél méter.
Nagyon megnyugtatott! Ez jóóó volt!! : ) Az odafele út kissé nyugalmasra (lassúra) sikerült, mivel én nem a sebesség, hanem a vezetés szerelmese vagyok. Ellenben Mosómedvémmel, aki lendületesen (gyorsan) imád vezetni. : )
Megérkeztünk!!!!
Hálát adtam az égnek, hogy a kilencven kilométer alatt nem törtem össze a kocsit és mind a ketten élve megúsztuk. Az udvarba is én álltam be, necces volt.. Ott még rettegtem, hogy most lesz valami gáz.. De szerencsére ott se volt!! : )
Kicsit pihentünk, ettünk, lazultunk, majd bementünk Tabra. Akkor is én vezettem, akkor már lazán ment a dolog, parkolás is rendben lezajlott. : ) Aztán rájöttünk, hogy szombat van és délben minden bezárt… Puff neki! Haza mentünk, majd Imre bácsi felvetette, hogy ugorjunk le Siófokra a Tesco’-ba.
Kissé ledöbbentem mondtam is, hogy nem szükséges, nem életbevágó dolgot szerettem volna venni (alapozót). De addig- addig mondogatta, hogy Mosómedvém is rábólintott. Megindultunk a Mercivel Siófoknak az M7-en.
Még fényes nappal se jártam ezen a környéken, nem hogy este. Nagyon tetszett.. Gondolataimba merülve suhantunk nesztelen -kocsival- Siófokig, halkan beszélgettünk,de valahogy mintha máshol jártam volna..
Aztán mikor mgecsapott a hideg szél az autóból kiszálva, magamhoz tértem. Kissé fáradtan, de jó kedvűen sétáltunk a Tesco bejárata felé. Beszélgettünk, ökörködtünk a sorok közt.. : )
A vége: egy alapozó, pamacs, két rétes és két palacsinta lett. (Isteni finom volt a palacsinta! :P )
Aztán go' haza! Kis pihenés, beszélgetés, film nézés, majd lassan készülődtünk, mert 22:15-re volt megbeszélve a tali Csutiékkal. Időben ott voltunk, sőt!! Még időnk is volt, hogy benézzünk Gáborékhoz. : ) Ahol egy nagyon édes kiskutya mustrált minket, hogy mi mért mustráljuk Őt??!! : )
Az este jól alakult, a társaság is szuper volt, a hangulatról nem is beszélve.. : )
A csipetcsapat: Lilla, Gábor, Ricsi, Csapó Ricsi, Mosómedve és Én.
Hajnali 02:07-kor értünk haza. Alvás, majd reggel nehéz ébredés... :P Aztán olyan kettő fele indultunk haza. Persze Én vezettem.. :) Végre igazán élveztem is, kissé lazább voltam.
Röviden ennyire..... :)
