Reggel valamilyen hirtelen félelemtől vezérelve, hogy Tücsökkel elaludtunk kinyitottam a számat:
-Keljél lassan, mert ma te viszed Anyuékat!
Csend, semmi reakció.. Majd újra elismétlem.
-Kelned kell, mert Te viszed Anyuékat!
Aztán Tücsök felé fordultam.. De akkor már nem volt mellettem..
-Se puszi, se pá? Lelépett?
Egyszerűen nem értettem a helyzetet, majd megszólalt az ébresztő, akkor jöttem rá, hogy csak álmodtam az egészet, hisz Tücsök nem lehet itt.. :/
Húú.. Nagyon rossz érzés volt az hinni, hogy csak egyszerűen lelépett.. Se puszi, se kis simi, még egy gyengéd érintés se.. Szerencsére csak álmodtam! : )
