Időben lefeküdtem, jól is aludtam a helyzetemhez képest, reggel mégis visszaaludtam, egyszerűen nem volt erőm felkelni. Nem értem,hogy lettem ilyen kényelmes...
Máskor ha azt mondtam ekkor kelek, akkor, akkor keltem fel.. Nem volt olyan hogy lustizok még, ahogy olyan sem, hogy visszaalszok..
A mérlegelés is kedvem szegte.. Nem tudom, hogy ez normális e.. De engem megrémít:/
Ma lesz egy vizsgám amiről azt se tudom,hogy eszik e vagy isszák..
Nem baj, majd csak lesz valahogy.. Ha ezen ma túl vagyok akkor kőkeményen Neveléselméletezenem kell, ja és még ott van a Környezet is.. Azzal mondjuk tegnap este bíbelődtem. De az kevés!!!
"A türelmetlenség mellett a félelem az ember legnagyobb ellensége, ez tud a leginkább lehúzni és félrevinni az útról."
(Soma)
"Szívünknek időt kell hagyni, s eszünket nyitva kell tartani oly tapasztalt emberek tanácsai előtt, akik okos tervvel gondoskodnak szerencsénkről."
(Thomas Mann)
