Kegyetlen volt ez a mai nap és még közel sincs vége.. Nem akarom elhinni... egyszerűen ez lehetetlen... Ezt a szenvedést, mint amit ma éltem meg... (Volt egy dolog is, ami még most sem hagy nyugodni... Villog a szemem előtt, mint valami diafilm...)
Mintha minden kétely és kétség ami eddig csak szunnyadt bennem egyszerre nyitotta volna ki csipás szemét..
Üvölteni tudnék és széttépni valamit.... Egyszerűen érzem magamban azt állatias ösztönt, amit évekkel ezelőtt.. Amit már nagyon régóta nem.. de ma elemi erővel tört rám...
Ha a holnapi nap is így illetve hasonlóképp alakulna akkor valamit nagyon gyorsan tennem kell, mert nem fogom tudni magam visszafogni..
De talán nem is kellene... Talán most az egyszer hagyhatnám tombolni a bennem küzdő állatot.. Hagyhatnám kicsit kiszabadulni... De mi lesz.. És hogy ha.. És ezek azok a kérdések, amelyek miatt alig vagy inkább sosem engedtem ki azt a vadmacskát börtönéből.... -.-"
